MEGHÍVÓ – KÖNYVBEMUTATÓRA (Isten anyai és atyai arca c. könyv bemutatójára) – Helyszín: ELTE-SEK, Forrásközpont, Konferenciaterem; Időpont: 2018. június 11. hétfő, 18.00 óra

A Szombathelyi Katolikus Egyetemi Lelkészség és az ELTE Savaria Egyetemi Központ Könyvtár és Levéltár tisztelettel meghívja Önt Dr. Németh Norbert egyetemi lelkész szerkesztésében megjelent könyvújdonságnak a bemutatójára. A szerzőkkel H. Pezenhófer Brigitta beszélget.

A program helyszíne: ELTE Savaria Egyetemi Központ Könyvtára – Forrásközpont, Konferenciaterem (9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4., C épület)

Időpont: 2018. június 11. hétfő, 18.00 óra

Kategória: Uncategorized | Hozzászólás most!

Isten anyai és atyai arca címmel jelentetett meg új kötetet Németh Norbert, egyetemi lelkész a Martinus Kiadó gondozásában

Könyvújdonság

Isten anyai és atyai arca címmel jelentetett meg új kötetet Németh Norbert, egyetemi lelkész a Martinus Kiadó gondozásában

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központjában 2017-ben Isten anyai és atyai arca címmel megtartott nyilvános előadássorozatot adom közre ebben a kötetben. A könyv bemutatja Isten anyai és atyai arcát. Isten női, anyai vonásai női előadók szívéből és gondolataiból rajzolódnak ki az Olvasó előtt. Isten atyai és férfias sajátosságainak bemutatására én vállalkoztam.

Vannak olyan tulajdonságai, jellemzői Istennek, amelyeket a nőben „tudott” megteremteni, és vannak olyanok, amiket a férfiban, és ez a kettő különbözik. Együtt, ketten az Isten képmásai ők: Isten az embert a saját képmására férfinak és nőnek teremtette. Ebből következik, hogy a nőben Istenből olyan jelent meg a földön, ami az ő női jellege, a férfiban pedig ugyanígy az ő férfi jellege testesült meg.

A könyv szeretné testközelbe hozni a kinyilatkoztatás Istenét, szeretné megragadni a Megragadhatatlant. Férfi és nő testben és lélekben egyaránt kiegészíti egymást. Az ember a saját lényét Istenre vonatkozóan fedezi fel, aki megteremtette őt, mindketten Isten képmásai, akik arra hivatottak, hogy Istenhez hasonlóvá legyenek. A férfi–nő polaritásban létező emberi személy egészét alapvetően meghatározza az istenképiség. Istenben, aki felett áll a nemiségnek, felfedezhető az anyai és az atyai arc is. Arra vállalkoztunk, hogy ezt mutatjuk be ennek a kötetnek a lapjain.

A kötetben szereplő írások pusztán metszetek a hatalmas és jóságos Istenről. A könyv, amiben Isten töredékesen megjelenik, egy eszköz ahhoz, hogy a rendkívül izgalmas világunkból kicsit kitekintsünk, és újra észrevegyük, kitől jövünk, és kihez tartunk.

Az első részben Isten női, anyai arcára fókuszálunk a kinyilatkoztatás tükrében, majd Isten atyai arcát is megkeressük a kinyilatkoztatás alapján. A Biblia és az egyház hagyományának segítségével alakul ki, tisztul le, erősödik meg a helyes istenkép bennünk, hogy ezáltal mi – akik Isten képmására lettünk teremtve férfinak és nőnek – jobban rátaláljunk eredeti hivatásunkra és feladatunkra.

A könyvet Dr. Székely János megyéspüspök atya ajánló sorai gazdagítják.

A kötet megvásárolható a Martinus Könyv- és Kegytárboltban (Szombathely, Berzsenyi D. tér 3.).

 

Dr. Németh Norbert

egyetemi lelkész

Kategória: Uncategorized | Hozzászólás most!

FELVÉTELIT HIRDET A II. JÁNOS PÁL KATOLIKUS SZAKKOLLÉGIUM A 2018/19-ES TANÉVRE

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Kategória: Uncategorized | Hozzászólás most!

Egyetemista élet extrákkal – cikk jelent meg az elteonline-n a Szombathelyi Egyetemi Lelkészség nagyböjti programjáról

Egyetemista élet extrákkal

Mihajliv Renáta

Szombathely, Hollán Ernő utca 10–12. Sokaknak ez csak egy cím, de 44 hallgatónak egy otthon, amely – talán elfogult vagyok, de – több, mint egy átlagos kollégium. A II. János Pál Katolikus Szakkollégiumról van szó, amely immár ötödik éve fogadja az ELTE Savaria Egyetemi Központ hallgatóit. Egy szakkollégista tudósítása.

A szakkollégiumi élet három alappillére: tanulmányok, lelki élet, közösség. Ezek adnak keretet az itt élőknek az egyetemi évek alatt, és ezek számos program, kurzus rendezőelvei is, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakkollégisták ne felejtsék el a hovatartozásukat, vallásuk lényegét.

A szakkollégium egy–egy hétvégén minden félévben, adventkor és nagyböjt idején lelkigyakorlatot rendez.

Az elmúlt hétvégén, az idei nagyböjti lelkigyakorlaton vendégelőadóként Mikolás Attila atya lényegre törő és figyelemreméltó gondolatokat osztott meg a hallgatókkal.

további részletek:

http://elteonline.hu/savaria/2018/03/30/egyetemista-elet-extrakkal/

Kategória: Uncategorized | Hozzászólás most!

Áldott Húsvéti Ünnepeket!

Húsvét, a keresztények legnagyobb ünnepe, az élet teljességét hirdeti meg a világban: Jézus Krisztus üres sírja, húsvéti életének evangéliuma része lett minden ember örökkévalóságra rendelt történetének.

Jézus Krisztus feltámadásának örömhíre töltse el életünket, tegye azt teljessé, legyen emberi-és lelki erőnk forrása, vezessen el minket a hitben való gazdagodásra! Örvendezzünk Krisztus Urunk feltámadása misztériumán, üdvösségszerző ajándékán: Krisztusba vetett hit derűlátóvá tesz, még a mai zavaros világban is.

A Feltámadttal való találkozás örömét és békéjét, húsvét kegyelmét kívánom!

Dr. Németh Norbert

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Kategória: Uncategorized | Hozzászólás most!

2018. március 26-án folytatódott a “Párbeszédben a teológia és a pszichológia” c. előadássorozat. A Van-e bűnbánat és megbocsátás, ha kiiktatjuk a bűntudatot? címmel

2018. március 26-án folytatódott a “Párbeszédben a teológia és a pszichológia” c. előadássorozat. A Van-e bűnbánat és megbocsátás, ha kiiktatjuk a bűntudatot? Bűntudat és bűnbánat elválaszthatatlanságáról c. előadás során a bűn, a bűntudat, a bűnbánat és bűnbocsánat izgalmas témáit – teológiai és pszichológiai megközelítésben – ismerhette meg a hallgató.

Jézus Krisztus tanításában és az egész kinyilatkoztatásban megtalálható a bűn valósága és az ígért irgalom. Olyan téma ez, amely a bibliai istenképhez, az örömhír lényegéhez vezet. A bűn elkövetése után rendre jelentkezik a bűntudat, a szégyenérzet, ez volt a paradicsomkert történése is, és Isten, ahogy az első emberpárnak, úgy nekünk is megígéri és felkínálja a szabadulást a bűntől.

A bűneink látása ajándék – hangsúlyozta Norbert atya – ugyan először elszomorodunk a bűneink láttán, majd megtiszteltetésnek vesszük, hogy Isten láttatja velünk a bűneinket. Ha nem szembesülünk a bűneinkkel, a legjobb létlehetőségről lemaradhatunk, kimaradhatunk az értékesebb lehetőségekből. Érdekeltek vagyunk abban, hogy lássuk a bűneimet, ebből születik a bűnbánat, amennyiben jól működik a lelkiismeretünk.

Amit a teológia a bűnök látásanak ajándékaként értelmez, azt a pszichológia bűntudatnak hívja. Nem egy veleszületett, az emberi élet kezdetétől stabilan adott látásmódról, hanem egy finomhangolt érzelemről, amely a saját belső referenciapontunktól (szabályunktól) függően válik aktívvá vagy marad passzív, beszélhetünk a bűntudat esetén. – hallhatjuk Éger Csabától. A pszichológus rámutat, hogy a bűntudat érzése a személyes életünk belső szabályainak megszegése, vagy azok jövőbeli megszegésének gondolata mentén alakulhat ki. Evolúciós célja a közösségi lét elősegítése, a proszociális viselkedés és attitűd kialakítása. Ezáltal érthetővé válik, hogy a bűntudat megélésének minősége nem öncélú és irány nélküli, hanem egyéni és közösségi célt szolgál.

Éger felhívja a figyelmet, hogy bűntudatunk finomhangolását – mi a jó és mi a rossz? – elsősorban a nevelő környezetünk – szüleink, tanáraink, számunkra meghatározó személyek – végzi. Az „elhangolódott” bűntudat – úgy a felül- mint az alulműködő – önmagunkra és a környezetünkre romboló hatással lesz. Példaként említi a pszichológus, hogy felülműködő bűntudatot válthat ki a szülöi válás, torz istenképek vagy bántalmazás elszenvedése. Ilyenkor folyamatos, ok nélküli, bűntudatot tapasztalhatunk meg amely ellehetetleníti a felszabadult, őszinte és mély kapcsolatmegélést önmgunkkal és a környezetünkkel. Ezzel szemben a keretek nélküli nevelés, vagy az empátiás képesség hiánya alulműködő bűntudatot hozhat magával. Bűntudat hiányában nem (vagy csak részben) képes az ember felismerni, hogy tökéletlen és fájdalmat tud okozni, amely szintén destruktív egyéni és közösségi léthez vezethet.

A bűntudatot újra lehet hangolni! – hívja fel a figyelmet a pszichológus. A bűntudatban megélt érzelmek felszínre engedése, a belső szabályok meglátása és azok „feladójának” felismerése az első lépések a saját működésünk megértésének és alakításának útján. Amennyiben rálátunk a belső dinamikáinkra, lehetőségünk nyílik arra, hogy azok eredetét megértsük és szükség esetén elbúcsúzzunk olyan szabályainktól amelyeket rombolónak ismerünk fel. Újrahangolt bűntudattal megengedhetjük magunknak, hogy az állandóan jelenlevő terhelő bűntudatot (illetve a nem meglevő bűntudat kerettelenségét) elengedjük és valóban szabad, megbocsátó és megbocsátott életet éljünk.

Röviden felvázolta az egyetemi lelkész, hogy mi nem a megbocsátás (ezek mind látszat megbocsátások: „Megbocsátok, de nem felejtek!”, „Az idő begyógyítja a sebeket”, „Áh, nem történt semmi”, amikor csak szavakkal bocsátunk meg, akkor is csak látszat megbocsátásról van szó, az irgalom nem a be nem teljesített büntetést jelenti). Ezután a megbocsátás valódi jelentését magyarázta az egyetemi lelkész: „megbocsátás tudatos döntés”, ami a haragunk elengedésével jár, és hidat ver közém és a megbántott vagy megsértő fél közé és Isten közé.

A teljes előadás ezen a linken megtekinthető:

https://sek.videotorium.hu/hu/recordings/19488

A következő előadást Szimbólumaink, ünnepeink értelme és értéke – Hogyan válik megfoghatóvá a megfoghatatlan az életünkben? címmel tartja Dr. Németh Norbert atya és Éger Csaba pszichológus 2018. május 7-én, hétfőn 18.00 órakor az ELTE Savaria Egyetemi Központ „C” épület nagy előadótermében (Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.).

Szeretettel várunk mindenkit!

Bűnbánat 1dia

 

Kategória: Uncategorized | Hozzászólás most!

Nagyböjti lelkigyakorlatot tartott az Egyetemi Lelkészség a II. János Pál Katolikus Szakkollégiumban

Nagyböjti lelkigyakorlatot tartott az Egyetemi Lelkészség a II. János Pál Katolikus Szakkollégiumban

A szakkollégium idei nagyböjti Lelkigyakorlata március 23-án péntek koradélután vette kezdetét.

A Lelki napot Mikolás Attila salomvári plébános atya tartotta, aki fiatalos lendülettel kezdett neki mondandójának. Első ízben beszélt a megbocsátásról, a szerelem és házasság témájáról és a tízparancsolatról. Illetve a Máté evangélium 5. fejezetből olvasott fel Attila atya. Az elhangzottak után kiscsoportos beszélgetésekben feldolgoztuk mindezeket. Ezt követően gyónási lehetőségekre is sor került. Majd keresztutat jártunk a Zárdatemplomban, itt elimádkoztuk az általunk megírt stációkat. Nagyon mély és meghitt volt, hogy közösen ott lehettünk és mindezeket átélhettük, itt érződött számomra, hogy egy erős összetartó közösség vagyunk. Felemelő volt hallgatni egymást ekképpen is.

A napi utolsó betevő falatra pedig a Brenner János Kollégiumban került sor , ahol összegyűlt a társaság és mondván böjt van, nem ettünk húst,  de azért sokan repetáztak a rántott sajtból és még fánk is került a ,,böjti asztalra”.

Az est zárása pedig egy film volt, nevezetesen a Viskó.  William Paul Young regénye alapján.  Családias légkörben telt a filmnézés is. Bátran mondhatom, hogy mindannyiunk számára maradandó élményt nyújtott, és úgy gondolom a megbocsátásról, szeretetről és önmagunk megismeréséről is sokat tanultunk általa.

Az esti ima pedig Sík Sándor: Hiszek című verse volt, amelynek egy-számomra- kedvenc sorát idézném:

,,Hiszek egy Istent, ki három személy,
Az élő Istent, aki bennem él,
S akiben élek, mozgok és vagyok,
Kinek tenyerén megsimulhatok.”

A szombati napot reggeli imával kezdtük, majd ezt követte ismét Attila atya előadása az imáról, a böjtről és az alamizsnáról. Az itt hallottakat ismét kiscsoportos beszélgetésekben dolgoztuk fel, illetve beszéltük át. A délelőtt folyamán volt gyónási lehetőség is a Szakkollégiumban. Szentmisével zártuk az idei lelkigyakorlatot a Zárdatemplomban, ahol a böjtről és annak megerősítéséről is szólt az atya egy egyszerű hétköznapi kisgyermek példáján keresztül.

(Ráncsik Rebeka szakkollégista)

Kategória: Uncategorized | Hozzászólás most!

Párbeszédben a teológia és a pszichológia c. előadássorozat alkalmai

2018. március 12-én folytatódott a “Párbeszédben a teológia és a pszichológia” c. előadássorozat.

A “Szenvedés válaszok nélkül – Amikor nincsen miért, csak hogyan” c. előadás első felében a szenvedésből adódó negatív spirált és az abból való kilépés útját – pszichológiai szempontok szerint – ismerhette meg a hallgató.
E szerint “az első, talán legkézenfekvőbb, kérdés a szenvedés pillanatában a “Miért pont én?” .” – fejtette ki Éger Csaba pszichológus. A kérdésre adható válasz a szenvedést kiváltó ok eredőjére, és ezáltal a már perfektuálódott múltra kérdez rá. Ez a kérdés azonban nem tud kielégítő és stabil választ kapni. Példának említi a pszichológus a tüdődaganatban szenvedő embert. Hiába hangzik az önmagának adott válasz: “Biztos azért, mert sokat dohányoztam!”, mert abban a pillanatban amikor egy nála többet dohányzó, és a tüdődaganattól mentes társával találkozik, az adott válasz elveszíti tartását és összeesik.
A krízisek mentén kialakuló szenvedés negatív spirálja akkor teljesedik ki, amikor a “Miért pont én?” illetve a “Miért?” kérdésre adott nem kielégítő válaszokhoz társul a krízisekre oly jellemző fókuszált figyelem – csőlátás – , és a szenvedő ember látóterét teljesen betölti krízis. Az említett folyamatban az elégtelen válaszokból fakadó feszültség folyamatosan nő, és a csőlátás egyre jobban szűkül. Végeredményben a látóterünket teljesen betölti a szenvedés.
“A Logoterápia – Viktor E. Frankl – azt mondja, hogy ezen  a ponton radikális nézőpontváltásra van szükség.” hangzik el az előadásban. Éger ismerteti, hogy Frankl szerint a szenvedés az emberi élet elidegeníthetetlen velejárója. Éppen ezért a “Miért pont én kérdés?” , még ha azt meg is tudnánk válaszolni, nem enyhíthetne a szenvedés terhein. Így válik érthetővé a “Nincsen miért, csak hogyan”. “Miért?” jellegű kérdés nem hordoz értéket, mert a szenvedés adottság. Ellenben létjogosultsága van a “Hogyan?” kérdésnek. Hogyan élem meg a szenvedést? Hogyan állok hozzá ahhoz? Ezen kérdések mentén  a jelenben keressük az értelmet és értéket, amely a jövőbe mutat.
A pszichológus felhívja a figyelmet, hogy a Logoterápia szerint az ember a szenvedésen keresztül tapasztalhatja meg a legnagyobb szabadságot, miszerint mindent el lehet tőle venni – pénzt, egészséget, szabadságot, szeretteit – de a megélést, hogy hogyan tekint  saját helyzetére, soha.

Paul Tillich-et (evangélikus lelkész, teológus) idézte az előadás második felében Dr. Németh Norbert egyetemi lelkész: „Vallásosnak lenni azt jelenti, hogy szenvedélyesen rákérdezünk létünk értelmére.”

A kereszténység olyan Istenben hisz, aki nem egyszerűen elviseli a szenvedést vagy orvosolja, hanem osztozik velünk benne – utalt az egyetemi lelkész Jézus Krisztus keresztjére, szenvedésére. Együttszenved velünk az Isten. Ezzel nem azt állítjuk, hogy a hit „az ópium”, ellenkezőleg keresztény hittel a szenvedést vállalni meredekebb utat és szűkebb ösvényt jelent.

Ez az előadás abban kívánt segíteni a hallgatóságnak, hogy megértsük, hogy a szenvedés segítségünkre is lehet. A szenvedés teljesítményt, növekedést és érést is jelenthet – mondta Norbert atya. Az az ember, aki felnő, túlnő önmagán, felnő magához. Az érés ott ragadható meg, hogy belső szabadságra juthatunk (ami a szenvedésben roppant fontos), minden külső függés ellenére (feltételektől, körülményektől is szabaddá válhatunk). Az ember kezében van a hatalom, hogy a legmostohább és a legembertelenebb körülmények között is ember maradhasson. A hívő ember a szenvedésben a hite által védettséget kap a Transzcendenstől, kapaszkodót az Abszolútumhoz. A hit ajándékot jelent, aminek a segítségével megtalálhatjuk az utat a szenvedés értelmének, értékének a felismeréséhez.

Az előadás végén nagyböjtre utalva emlékeztetett Norbert atya, hogya szenvedés evangéliumának örömhíre éppen az, hogy a szenvedés nem értelmetlen, hanem az emberi és lelki fejlődés döntő állomásává válhat.

A teljes előadás ezen a linken megtekinthető:

https://sek.videotorium.hu/hu/recordings/19278

 

A következő előadást Van-e bűnbánat és megbocsátás, ha kiiktatjuk a bűntudatot? Bűntudat és bűnbánat elválaszthatatlanságáról címmel tartja Dr. Németh Norbert atya és Éger Csaba pszichológus 2018. március 26-án, hétfőn 18.00 órakor az ELTE Savaria Egyetemi Központ „C” épület nagy előadótermében (Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.).

Szeretettel várunk mindenkit!

Kategória: Uncategorized | Hozzászólás most!

Dr. Székely János püspök atya tartja a tavaszi félévben a II. János Pál Katolikus Szakkollégium kurzusát az ELTE-SEK-ban

 

Dr. Székely János püspök atya tartja a tavaszi félévben a II. János Pál Katolikus Szakkollégium kurzusát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központjában.

Dr. Székely János püspök atya tartja a tavaszi félévben a II. János Pál Katolikus Szakkollégium kurzusát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központjában. A bibliai alapok. A Biblia világa című kurzust intézményi szabadon választható tantárgycsoportban kínálja a II. János Pál Katolikus Szakkollégium az ELTE Savaria Egyetemi Központjában nappalis képzésre járó hallgatónak.

A szakkollégiumi kurzusok célja, hogy a különböző szakokon tanulmányokat folytató szakkollégisták rendelkezzenek egy közös gondolkozási alappal, amely megalapozza keresztény értékrendjüket és felkészíti őket a közéletre, illetve segíti őket, hogy jobban kommunikáljanak egymással és másokkal. A szakkollégiumi kurzusok megalapozzák a Szakkollégium által kínált keresztény társadalmi alternatívát. A szakkollégiumi kurzusok meghirdetésekor is arra törekszünk, hogy az interdiszciplináris témák kerüljenek kiírásra, mivel a szakkollégisták különböző szakokon folytatnak tanulmányokat.

Dr. Székely János püspök atya A bibliai alapok című kurzusával azt a célt fogalmazta meg, hogy a hallgatók nyerjenek betekintést a biblikus tudomány alapfogalmaiba, néhány biblikus szöveg közös elemzése pedig segítse őket a bibliai szövegek korszerű értelmezésében.

A bibliatudomány jelentős interdiszciplináris potenciált mutat fel főként történeti, irodalmi és teológiai megközelítésben. A szövegek hermeneutikai megközelítése egymást ki nem záró, inkább gazdagító alternatívaként mutatja fel a biblikus szövegeknek, mint irodalmi alkotásoknak objektív leírására, illetve szubjektív értékelésére tett különböző kísérleteket. A bibliai szöveget végső soron Isten szavának, ugyanakkor egy (sőt több) hívő közösség tanúságtételének látjuk, amely a személy és az egész valóság újraértékelésére hív – vallja az oktató, János püspök atya.

A szemeszter első előadásain bevezetést kaptak a szakkollégisták a Biblia világába, arról volt szó, hogy mit is jelent a Biblia? „Egyetlen könyv sincs, melynek ilyen hatása lenne a világban. Egész életünket, egész jelenünket áthatja.” – mondta az előadó.

Székely János püspök atya Mócsy Imre jezsuitát idézte annak kapcsán, hogyan értsük helyesen a Bibliát? Mócsy Imre szerint ahhoz, hogy helyesen értsük a Bibliát három dolog szükséges:

jó kapcsolatban kell lenni a Szentlélekkel, aki sugalmazta,

jó kapcsolatban lenni az emberi szerzőkkel, akik leírták,

jó kapcsolatban lenni az Egyházzal, amelynek a körében megszületett, amely megőrizte, amely a kezünkbe adja.

Ezeknek a kapcsolatoknak az ápolására, fenntartására hívott az előadás végén Püspök atya.

A beszámólót írta: Pesti Arnold

Kategória: Uncategorized | Hozzászólás most!

A Szombathelyi Katolikus Egyetemi Lelkészség a 2018-as KELET-en

A Szombathelyi Katolikus Egyetemi Lelkészség 13 fiatallal indult Budapestre a KELET-re. 2017-ben a Szombathelyi Katolikus Egyetemi Lelkészség szervezte meg Szombathelyen a Kárpátmedencei Egyetemi Lelkészségek Találkozóját. 2018. február 2-4. között a Budapesti Egyetemi Lelkészség fogadta be az egyetemistákat szerte a Kárpátmedencéből. Erről a hétvégéről készítettünk egy beszámolót.

„Jó nekünk itt lenni!”

A Szombathelyi Egyetemi Lelkészség támogatásával 13 fő utazott Budapestre a KELET-re, ami február első hétvégéjén került megrendezésre, immár tizedik alkalommal. A Katolikus Egyetemi Lelkészségek Találkozóját idén a Műegyetemi Katolikus Közösség lelkes tagjai szervezték meg.

A szombathelyi különítmény már a oda úton hangolódott a hétvégére közös énekléssel és vidám beszélgetésekkel. A péntek esti eligazítás és az azt követő vacsora után megkezdődtek a lelki programok. Dr. Pákozdi István egyetemi lelkész nyitó gondolatait követően Víg Rita szociális testvér elmélkedését hallhattuk a Magyar Szentek templomában.

A közös esti ima és dicsőítés részeként megtanultuk a KELET himnuszát is. Emellett egy Nagy-Magyarország térképen jelezhettük, hogy honnan érkeztünk. A vászon immár több, mint kétszáz ember ujjlenyomatával jelzi, hogy az ország számos pontjából érkeztek fiatalok a programokra.

A rendezvény fő előadója, Süveges Gergő a megbocsájtásról beszélt hallgatóságának szombat délelőtt. A témát az emmauszi tanítványok történetének mentén fejtette ki, melyet saját családjában átélt emlékeivel gazdagított. Valamint felfedezhettük személyiségünket, amit viták során felveszünk egy-egy madár sajátosságaiban is.  Az időtlen aktualitással bíró téma további megvitatására a kiscsoportos beszélgetéseken volt lehetősége a résztvevőknek.

A nap második felében fakultatív programok következtek. Szakkollégistáink délutánja is kellemesen telt, amit az esős időjárás sem tudott beárnyékolni. A délután folyamán ellátogattunk a Sziklatemplomhoz, majd kicsit kötetlenebb módon zártuk a város-túrát. A lelki programok mellett a szervezők szombat este farsangi bállal kedveskedtek nekünk, amit vendéglátóink tangója nyitott meg.

Másnap egy újabb innovatív megmozdulásnak lehettünk részesei. Az idei KELET-en – először a rendezvény történetében – egy a szervezők által betanított koreográfiával flashmob-on táncoltunk a Móricz Zsigmond körtéren, a járókelők nagy örömére. A záró szentmisét követően búcsút vettünk egymástól, és szívünkben sok szép élménnyel indultunk haza.

Hálásak vagyunk azért, hogy részesei lehettünk a 2018-as KELET-nek! Köszönjük az élményeket, a jó hangulatot! Jó volt nekünk ott lenni!

Kategória: Uncategorized | Hozzászólás most!